A tegnapi lazulás után, ma ismét útra kelünk.
NEGYEDIK NAP
Mára Békéscsaba felfedezését tűztük ki célul.
Elsőként a Munkácsy Mihály múzeumot nézzük meg. Az impozáns épületet 1934-ben építették. Eredetileg is múzeumnak szánták.
Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson. Eredeti családneve Lieb volt. Korán árvaságra került és asztalos inasként kezdte életét. De az emberiség nagy szerencséjére, hamar kiderült művészi vénája. Kezdetben portré-festésből élt. De az igazi nagy áttörést az 1870-ben megrendezett párizsi világkiállításon aratta a “Siralomház” képével. Innentől felfelé vezetett az út.
Néhány eredeti festményét itt őrzik Békécsabán.
A múzeum első termében a mindennapi élet képei és írásos anyagai láthatóak.
A következő teremben egy igazi kincs rejtőzik egy üvegtárlóban. Ez a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példánya, mely 1845-ben született. A békési és környékbeli emberek adakozásából összegyűlt aranyforintokkal váltották meg függetlenségüket.
Nemrégiben egy Svájcban élő rokona ajánlotta fel a nála lévő eredeti festményt a múzeumnak megvételre. Így 2008-ban, a lakosság segítségével újabb képpel gyarapodott a gyűjtemény.
Kiváló művészi munkája elismeréséül Ferenc József császár, vitézi címet adományozott a festőnek. Érdekes volt látni ahogy a szegénységi bizonyítványtól eljutott a koronás címerig. A festményeken kívül használati tárgyai is kiállításra kerültek. Tovább haladva a Természettudomány értékei kerülnek bemutatásra az idelátogató gyerekek legnagyobb örömére. Itt lehet találkozni a Kőrös vidékének állatvilágával. Egy kisebb teremben kapott helyet az Orlay Petrics Soma kamara kiállítás. A pincében a neolitikus kortól a vaskorig föltárt leletek láthatóak.
Jóllakva a művészettel és a tudománnyal, kicsit másféle táplálékra vágytunk. Így jutottunk el “Kisvendéglő a Hargitához” étterembe. Belépve a kapun, elámultunk a látottakon. Mintha egyenesen Erdélybe érkeztünk volna. A falakon festett tányérok, a fogason kisködmön, a sarokban a ma is működő búbos kemence, szőttesek, kézzel hímzett párnák, az asztalon erdélyi mintás tányérok. A széki népviseletbe öltözött, barátságos felszolgáló sokat mesélt erről a csodálatos vendéglőről. Segítségünkre volt a menü kiválasztásában is. Így isteni finom áfonyakrém leves és juhtúróval töltött puliszka sült szalonnával került az asztalunkra. Hozzá házilag készített málnaszörpöt kortyoltunk. Igazi különlegesség ez a vendéglő.
Ezután szétnéztünk a belvárosban. A gyönyörű Jókai Színház került elsőnek utunkba. De kellemes látványt nyújtott a sok, szépen rendbe hozott épület a sétáló utcában. A Városháza valamint a Fiume Hotel szintén kitűnik szépségével.
A tér végén magasodik a Páduai Szent Antal Plébánia templom. 61 méteres magasságával méltóságteljesen várja híveit. Kezdetben mindössze 30 katolikus hívő volt, akik egy kisebb házban gyakorolták vallásukat. A millennium évében már 9000 hívő volt. 1769-ben épült fel az első templom torony nélkül. A mai kéttornyú neogótikus templomot 1910-ben Fetser Antal nagyváradi püspök szentelte fel.
Innen kikapcsolódásként Póstelekre utaztunk. A csend, a nyugalom, a jó levegőn való séta csodás fináléja a mai szép napunknak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: