Felső korhatár nélkül

Nyugdíjas vállalkozó: hobbiból megélhetés

Nemesházi Valéria nyugdíjasként döntött úgy, hogy addigi kedvteléséből él meg. olvassátok el igazán inspiráló történetét.

Mikor és miért kezdtél el vállalkozni?

A hivatalos vállalkozásindításra 2016. augusztusában került csak sor. Igaz, már hosszabb ideje – néhány éve – készültem rá gondolatban, ötleteléssel, majd természetesen információgyűjtéssel, tanulással, piackutatással, hogy nyugdíjasként (egy főállású vállalkozóénál jóval kevesebb megélhetési kockázat mellett) a korábbi kedvtelésemet olyan formában teljesítsem ki, amivel nem csak a családomnak és szűkebb környezetemnek lehetek hasznára. Örömmel tölt el, hogy egy szélesebb közösséghez is eljuttathatom az egyedileg tervezett és készített alkotások viselésének luxusát és azokhoz, akik inkább arra fogékonyak, az alkotás örömét.

 

Mivel foglalkozik a vállalkozásod, kiknek segít?

Gyöngyékszereket és gyöngykötött viselet-kiegészítőket tervezek és készítek. Az utóbbiakhoz olyan mintákat is kidolgoztam, aminek a segítségével az alapvető technikai lépéseket már ismerő hobbikézművesek elkészíthetik saját maguknak és/vagy családtagjaiknak a gyöngykötött érmelegítőket. A gyöngyékszerek közül a gyöngygallérokat kedvelem legjobban. Tapasztalatom szerint a hétköznapi városi öltözetnek – legyen az klasszikusan elegáns vagy épp sportos – olyan látványos kiegészítői lehetnek, amivel viselője kifejezésre juttathatja identitását, hangulatát, egyedivé és ünnepivé varázsolhatja azt. Örömmel tanítom is mind a gyöngyfűzés, mind a gyöngykötés alapjait és mesterfogásait.

Milyen eredményeket értél el?

A gyöngyfűzés alapjait autodidakta módon tanultam meg, de nagyon hamar rájöttem, hogy ha tovább szeretnék lépni, szervezett formában is képeznem kell magam. Így hamarosan a Decsi-Kiss Mária gyöngyfűző népi iparművész által a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület égisze alatt megszervezett szálkai gyöngyfűző táborban találtam magam, ahol mind néprajzi, mind művészeti kiegészítő ismeretekkel is gazdagodhattam. Azóta rendszeresen részt veszek más mesterek (Bérczes Csilla, Nagy Gyöngyi, Pálné Osvald Éva népi iparművészek) különböző továbbképzésein is. Ezek az alkalmak a tanuláson túl mindig feltöltenek és inspirációs forrást is jelentenek. Munkáimat 2010. óta zsűriztetem a Hagyományok Háza által szervezett megmérettetéseken. 2016-ban nyertem el a népi iparművész címet. A Népi Iparművészeti Múzeum Nyitott Műhelyében (Budapest, I. Fő u. 6.) rendszeresen tartok mesterség-bemutatókat a gyöngykötés témakörében, célul tűzve ennek a Magyarországon szinte teljesen feledésbe merült kézműves technikának a felélesztését és újbóli elterjesztését.

Volt-e bármi nehézséged, akár adminisztratív, akár technikai, akár a körülötted lévők hozzáállása miatt?

Mivel „egyszemélyes zenekar” vagyok – egy személyben tervező, termékfejlesztő és -előállító, marketinges, ügyfélszolgálatos és mindenes – nem könnyű egyensúlyozni a feladatok között, de eddig még sikerült. Szerencsére a családom mellettem áll, a férjem már hobbi-gyöngyfűző koromban is sok apró célszerszámot készített nekem, a lányaimtól és vejeimtől rengeteget tanulok, hogy az informatika se fogjon ki rajtam. Megtanítottak például a kép- és video-szerkesztők használatára, a honlap-szerkesztés és a SEO alapjaira. Az online közösségi felületeken való folyamatos jelenlét komoly kihívást jelent: leginkább a fókusz fenntartása, hogy ne kalandozzak el a Facebookon vagy a Pinteresten. Persze az ott alakuló közösségek is sokat segítenek, csak vigyáznom kell, hogy ne „szívjon be” a hírfolyam vagy az ötletgyűjtemények képáradata. A honlapomon is sok még a tennivaló, de igyekszem minden nap egy-egy lépéssel közelebb jutni a célhoz, hogy a világháló lehetőségeit kihasználva vissza-/továbbadjak valamit abból, amit az ott formálódó közösségektől kaptam.

Mit szeretsz benne?

Legjobban természetesen az alkotás folyamatát szeretem az ötlet felbukkanásától az anyaggyűjtésen és a különböző tervezési próbálkozásokon át egy kész ékszer vagy gyöngykötött érmelegítő elkészültéig. Ugyancsak élményt jelent, amikor egy-egy tanítványom ráérez egy technikai apróságra, vagy felcsillan a szemükben az első sikerek fénye. Persze, örömforrás az is, amikor egy jól sikerült Facebook-poszt vagy blogbejegyzés sok látogatóhoz jut el, „lájkolják”, megosztják, megírják saját véleményüket, tapasztalataikat, örömeiket, sikereiket. 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!